Üdvözöljük weblapunkon!



Cégünk, a Balance Adó- és Ügyviteli Szolgáltató, húsz éve kezdte meg tevékenységét, és mára Buda egyik legnagyobb könyvelõirodájává nõtte ki magát. Jelenleg mintegy kétszáz vállalkozás számára végzünk könyvelést, könyvvizsgálatot, bérszámfejtést, adó, számviteli és üzletviteli tanácsadást, vezénylünk le cégátvilágítást, átalakítást és átalakulást.

A törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendõ elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építõközösségre, továbbá a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

A vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

Az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során elõforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekrõl - a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évrõl készített éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény elõírásai szerint készült, és ennek megfelelõen megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetérõl, a mûködés eredményérõl. A könyvvizsgálat során ellenõrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelõzõ két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelõzõ két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 fõt.

Ha kötelezõ a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfõbb szerve az üzleti évrõl készített éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerûségének ellenõrzésére köteles megfelelõen bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget (ilyennek minõsül a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég) - az elõzõ üzleti év éves beszámolójának, egyszerûsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelõd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja elõtt - választani.

A gazdálkodó mûködésérõl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl az üzleti év könyveinek zárását követõen, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven- készíteni.
A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételérõl (eszközeirõl és forrásairól), pénzügyi helyzetérõl és tevékenysége eredményérõl.

a) éves beszámoló,
b) egyszerûsített éves beszámoló,
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
d) egyszerûsített beszámoló.

Az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg fõösszegétõl, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitõl.

A kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó, ha két egymást követõ üzleti évben a mérleg fordulónapján a következõ, a nagyságot jelzõ három mutatóérték közül bármelyik kettõ nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfõösszeg az 500 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fõt.

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemzõ szabályokat, elõírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentõsnek, nem lényegesnek, nem jelentõsnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minõsítési lehetõségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.
A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelõs.

Rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történõ) lebonyolításának rendjérõl, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeirõl, felelõsségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintõ pénzmozgások jogcímeirõl és eljárási rendjérõl, a napi készpénz záró állomány maximális mértékérõl, a készpénzállomány ellenõrzésekor követendõ eljárásról, az ellenõrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeirõl, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjérõl és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérõen rendelkezik - nem haladhatja meg az elõzõ üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-át, illetve ha az elõzõ üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az elõzõ üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelõzõ üzleti év összes bevételét kell alapul venni.

A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerûen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerû az a bizonylat, amely az adott gazdasági mûveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendõ és a más jogszabályban elõírt adatokat a valóságnak megfelelõen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - elõírásszerûen javítottak.

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c) a gazdasági mûveletet elrendelõ személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettõl függõen az ellenõr aláírása;a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevõ, az ellennyugtákon a befizetõ aláírása;
d) a bizonylat kiállításának idõpontja, illetve - a gazdasági mûvelet jellegétõl, idõbeni hatályától függõen - annak az idõpontnak vagy idõszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági mûvelet teljesítésének idõpontja, idõszaka);
e) a (megtörtént) gazdasági mûvelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági mûvelet okozta változások mennyiségi, minõségi és - a gazdasági mûvelet jellegétõl, a könyvviteli elszámolás rendjétõl függõen - értékbeni adatai;
f) külsõ bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az idõszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történõ hivatkozás;
i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés idõpontja, igazolása;
j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály elõír.